The Letter

Lila haj/barna szem, Lacrimas Profundere , SadDoLLs ,
Schwarzer Engel , Starkill , Lili , metalhead for life,
SILPP/SISaP/SISEP/SIStP, The Walking Dead , ŐSZ ,
The Sims 2, Tim Burton, Fekete Tőr Testvériség , csoki,
Sirius Black , IKEA + JYSK, sorozatmánia, vámpírok,
HOGs, törekvő, barátkozós, kreatív lélek, nyctophilia,
gyertyák, lakkmánia, acélbetkós, lila-fekete-fehér,
könyvmoly, könyv- és bögregyűjtő, Potter-generációs,
fesztiválozós, tervmegvalósító, független promóter. Több? »

 
The Path of Broken Homes

 
My Mescaline

Az oldalnak három állandó rovata van, és egy állandó visszatérője. Alább tudtok belőlük mazsolázni! ;)

Polyvore szettek dalcímekre
Minden hétfőn
Mindig is érdekelt az alternatív divat, és ezt szoktam keverni dalcímekkel. Többnyire elképzelem, mit viselne egy karakter, ha klip lenne hozzá.

Amy Loves Metal
Minden kedden
2003 óta rengeteg név futott át szemeim előtt, és még mindig azt mondom, nem ismerem mindegyiket. A sorozat 2015-ben indult útjára.

Hidden Object játékok kritikái
Minden pénteken
Ez a játék kategória jócskán több, mint időre megkeresni egy képen elrejtett tárgyakat. Történetük van, imádnivaló karakterekkel.

Koncert-beszámolók
Esemény utáni napon
Egyik koncertes élményem sem volt eseménytelen (nem is lehetne!), és ezzel is kedvet szeretnék csinálni azoknak, akik még nem jártak az adott előadó koncertjén.
 
2 Sec. and a Tear

Értékelési rendszer olvasónaplóhoz:

1 csillag - kínszenvedés, nem ajánlom
2 csillag - ez meg mi volt?
3 csillag - átlagos
4 csillag - kedvenceim közt a helye
5 csillag - letehetetlenül jó, imádom! :)

Őket kéne meghallgatni (mert kevés a metalod, Amci...):
sympho: symphonic | melo: melodic

Allegro From My Requiem - spanyol power
Disdained - svéd gothic
Mist of Misery - svéd symphoblack
When Nothing Remains - svéd gothic doom
Oblivion Denied - dán heavy/groove
Solarus - kanadai power
Pain of Salvation - svéd progressive
Grave Digger - német heavy
Dream Evil - német power
Brainstorm - német power
Firewind - görög power
Auri - finn folk
Majesty - német heavy/power
Funeral - norvég doom
Tears of Martyr - spanyol gothic
Wizard - német epic power
Månegarm - svéd black/viking
DevilDriver - amerikai groove
Circle of Silence - német power
Crystal Ball - svájci melopower
Riot V - amerikai heavy/power/speed
Borealis - kanadai power
Primordial - ír folk
Alghazanth - finn symphoblack
Runelord - svéd heavy/power
RagenHeart - görög heavy/power
The Absence - amerikai melodeath
Susperia - norvég melothrash
Necrophobic - svéd death
We Sell the Dead - amerikai heavy
Letzte Instanz - német folk
On Thorns I Lay - görög death doom
Tribulation - svéd progressive black/death
Rebellion - német heavy/power
Howling Sycamore - amerikai progressive extreme
In Vain - progressive black/death
Long Distance Calling - német progressive
Grimner - svéd folk/viking
Dark Horizon - olasz melopower
Random Eyes - finn heavy
Watain - svéd black
Sarke - black/thrash
Avalanch - spanyol melopower
Bloodred Hourglass - finn melodeath
Dragonhammer - olasz power
Silent Descent - angol melodeath
Status Minor - finn progressive
Nargaroth - német black
Taake - norvég black
Wolfhorde - finn folk/black
Vinegar Hill - osztrák melodeath
 
Still in Need

... avagy Amci bevásárlólistája

Lacrimas Profundere almost full disco
FTT 07-10.: újra megszerezni
FTT 11-12.: Végre szeretők + A király
FTT 13.: Az árnyékok
Schwarzer Engel: complete discography
Schwarzer Engel póló
Starkill: complete discography
Starkill póló
SadDoLLs: complete discography
SadDoLLs póló
2 kinézett gardrób IKEA-ból
a kinézett ágy IKEA-ból
lila nagy pakolós táska + tornacipő
(103 midnight sky) Essence lakk
(111 rainbow with sprinkles) Essence lakk
(115 rockablue) Essence lakk
piros tornacipő
még egy post-it csomag
új telefon (Huawei vagy ZTE)
nagy SD-kártya a telefonba
új farmer, lehetőleg sötétkék vagy fekete
fekete koponyás sál
lila koponyás sál
fekete/rózsaszín kötött kardigán őszre
a Beauty Wishlist
 
Be Mine in Tears

Szeretnék néhány apróságot kikötni:

» Lehet véleményt mondani!
» Amy a nevem, nem kedves cserém, stb.
» Be van kapcsolva a captcha!
» Lehet cserét kérni, nem harapok :)!
» Ne reklámozd a lapod!
» Hosszabb mondanivaló esetén, kérlek, írj a poszt alá! Köszi!

» G-Portál közösségmentés «

 
My Release in Pain

Barátaim oldala

Velük napi szinten beszélek, ismerjük egymást blogon kívül is, van, akit személyesen is. Köztük vannak a Bloggerina-csapat is ;)

 

Napi kötelező irodalom

Titokban mindig fellesek hozzátok ;). Ez nem csere, ide be kell kerülni.

És óriási hála, ha viszontlátom magam náluk!

Képre vár(nak): -

 
My Velvet Little Darkness

Nemsokára érkezik ezeknek a játékoknak a teljes változata, és ide gyűjtöm, mikre várok a legjobban. Nem szeretem őket magyarul játszani, a történetet pedig mindig leírom az érdeklődőknek ;).

Utoljára frissítve: 2018.05.02. | Új elem: *

» Beyond 3: The Fading Signal
» Bonfire Stories 2: Heartless
» Bridge to Another World 5: Through the Looking Glass
» Dark Romance 9: A Performance to Die For
» Dawn of Hope 3: The Frozen Soul
» Edge of Reality 3: Fatal Luck
» Enchanted Kingdom 4: Fiend of Darkness
» Fear for Sale 12: Tiny Terrors
» Fright Chasers 2: Soul Reaper
» Grim Tales 15: The Hunger
» Haunted Manor 4: The Last Reunion
» Hidden Expedition 17: The Altar of Lies
» Kingmaker: Rise to the Throne
» Labyrinths of the World 8: When Worlds Collide
» League of Light 6: The Game
» Maze 4: Stolen Minds
» Midnight Calling 5: Arabella
» Mystery Case Files 17: Hotel Victory
» Paranormal Files: Fellow Traveler
» Phantasmat 11: Deja Vu
» PuppetShow 14: Faith in the Future
» Queen's Quest 5: Symphony of Death
» Redemption Cemetery 12: The Day of the Almost Dead
» Rite of Passage 8: Hackamore Bluff
» Saga of the Nine Worlds 3: The Hunt
» Secrets of Great Queens 2: Regicide
» Spirits of Mystery 11: The Lost Queen
» Stranded Dreamscapes 4: River of Souls
» Tales of Terror 4: The Fog of Madness
» Tangled Stories: Fatal Love
» The Keeper of Antiques 4: Shadows From the Past
» The Secret Order 7: Shadow Breach
» Whispered Secrets 7: Enfant Terrible
 
Of Words and Rain

Admin Amy Black
Téma amit szeretek némi bloggal
Nyitás 2006.04.02. | 2010.01.01.
Tárhely G-Portál
Design Version 70.: Summer 2018

Az oldal semmilyen kapcsolatban sem áll a Nox Arcana tagjaival, ellentétben néhány megemlített zenekarral, a munkásságuk bemutatása pusztán tájékoztató jellegű! Minden könyvborítómat megszerkesztem, ahogyan bármilyen képet is, amit feltöltök. Amiket felteszek, mind saját gyűjtés, és mindig kiteszem a forrásomat. A képek többségét viheted, de az írásaim és a védett képeim maradjanak!

A modulok címeit a Lacrimas Profundere munkásságából szemeztem, a dalokat Christopher Schmid és Rob Vitacca írta!

Minden jog fenntartva | (C) 2006-2018 | nox-arcana.gp

 
Dear Amy

Fémvérű vagyok, vállalom

2014.08.30. 23:14, Amy Black
Zene – Depresszió: Kezdjük el!

Megpróbálom a lehetetlent, amit idáig egyetlenegy blogon sem láttam. Hátha sikerül kifejtenem, miért is annyira élvezetes egy-egy metal koncert. Milyen az az érzés, amikor tudod, hogy tartozol valahova, ahonnan nem néznek ki, nem számít, ki vagy, honnan jöttél, mit tudsz, mert összeköt titeket a zene, az a zene, ami már egy közös pont XY-nal, és ki tudtok indulni egy ponttól a beszélgetésben.

Mielőtt belemerülnénk, ez egy hosszú poszt lesz, lehet, hogy összefüggéstelen, unalmas, de nekem egyfajta életutam van a metalheadség felé, így nézzétek el, ha az elején nem kimondottan a témáról van szó. Úgy érzem, ezek is hozzátartoznak ehhez, és hozzám is.

A legelső rock koncertem egy Zanzibar koncert volt, és még csak a harmadik albumuk volt kint. Arra még azt mondom, közeledik a metalhoz így ennyi idős fejjel, és olyan az ezredforduló után lehettünk. Az első igazi album, ami miatt én fémvérű vagyok, az a Love Metal volt a HIM-től, mellette a Meteora a Linkin Parktól. Öcsém anno KoRn-nal és System of a Dawnnal kezdett, és mai napig hiszek abban, hogy mindenkor az első zene az, ami meghatározza később a stílusunkat.

A hosszúhajú pasi imádomat anyukám ültette belém, ugyanis négy évesen szenttül hittem, hogy én Jon Bon Jovi felesége leszek (lássuk be, akkor sem nézett ki rosszul az öreg, nemhogy most =D), hosszú hajú, menő rocker stb. Egyszer történt egy olyan, hogy metróval utaztunk valahova, és előttem volt egy magas csávó, akinek hátközépig ért a haja, én meg így megszólaltam: „milyen jó segge van!”. Ezt így négy évesen. Részben ezt neki köszönhetem, aki képes volt Bécsbe Alice Cooper koncertre menni

Nem azt mondom, hogy fémvérűnek születni kell. A családomban a néhai nagybátyám volt még nagy fémvérű, az akkori nagy zenekarokat imádta (Black Sabbath, Kiss, Deep Purple, Iron Maiden, Led Zeppelin stb.), szóval egyáltalán nem egy újkeletű dolog.

Kezdetben nagyon kilógtam ezzel a két akkori mainstream bandával (HIM, LP). Anno az általános sulimban egyáltalán senki sem hordott zenekaros pólót. Én 2004 vége felé bementem a HIM-es pólómban, farmernadrágban és tornacipőben. Kaptam érte hideget-meleget, de akkor azt mondtam magamban: ti még nem tudjátok azt, amit én, hogy én ezzel egy igen népes család tagja lettem. Mondjuk úgy, én vittem divatba a zenekaros pólókat a suliban, egy pár évig ez jellemző is volt, sajnos a mostani generációra ez nem jellemző.

Az általános iskola után következett nekem ötévnyi hell on earth, vagyis a szakközépiskola. Ha akkoriban én nem a Slipknot, és nem a Rammstein zenéje miatt vészeltem át az első három évet, akkor hazudok. Később persze megérkezett a többi zenekar, az összes finn zenekar, akiket innen is imádok szüntelenül (*vészesen előkaparja a Catamenia, az Uniklubi és a 51koodia lemezeit*).

Emlékszem, mikor még az a fajta depresszió volt mindennapos, akkoriban szerettem bele igazából a gothic metalba, tehát Deathstars, Poisonblack, Sentenced az élen. Hozzákezdtem az első regényemhez, a Vampires of Edenhez, ahol segítséget kaptam a HIM-től, a The 69 Eyestől, és akkor már megismertem az igazi Depressziót, így nagyon lassan, a metalt használtam gyógyulásként, és így 2008 környékére ki is gyógyultam belőle, és már csak a magyar Depi maradt meg nekem, és csak a név emlékeztett azokra a szörnyű időkre.

Az aktív „koncertekre kell járnom” korszakom 2008-ban indult el, mikor is március 11-én nyolcadmagammal kimentünk a Gasometerben tartott HIM koncertre. Akkor nem csak a HIM- és a Paradise Lost-koncertszüzességem vesztettem el, de átjárt valami varázs, ami miatt én ma itt vagyok, és az iTunesom javarésze metal címkével működik. 

Rengeteg bulira óhajtok eljárni. Elkezdtem kiépíteni a Büszkeség falam, ahol azóta ott van elmentve a Jyrkivel közös fotóm, a dedikált jegyeim, Negative Antti pengetője, és még két jegy, amiket öcsém adott nekem, mert szerinte kurva jól fog kinézni a falam, ha kész lesz.

Ezekre emlékszem, amiken ott voltam:

  • 2006.08.13. Tankcsapda, The Rasmus @ Sziget Fesztivál
  • 2008.03.11. Paradise Lost, HIM @ Gasometer, Vienna
  • 2009.02.17. The 69 Eyes @ PeCsa
  • 2009.02.18. The Rasmus @ Dürer
  • 2009.03.19. Gyöngyvér, Negative @ Diesel
  • 2009.04.16. White Flame, Deep Insight @ Dürer
  • 2009.07.23. The Rasmus @ Campus Fesztivál, Debrecen
  • 2010.06.26. HIM @ Donauinselfest, Vienna
  • 2010.08.08. Depresszió @ Maglód
  • 2012.04.14. Depresszió, Road, Alvin és a Mókusok @ PeCsa
  • 2012.11.16. Depresszió, Road, Alvin és a Mókusok @ PeCsa
  • 2013.08.22. Depresszió @ Zöld Pardon
  • 2014.05.10. Rómeó Vérzik, Depresszió @ Barba Negra Track
  • 2014.08.08. HIM @ Budapest Park

Várományosok, de esélyesek, hogy ott leszek (főleg az első kettő):

  • 2014.10.20. Deathstars @ A38
  • 2014.11.12. Lacrimas Profundere @ Dürer
  • 2014.12.10. Eluveitie @ Club 202
  • 2015.01.24. Epica, DragonForce @ PeCsa
  • 2015.01.25. Sabaton, Delain@ PeCsa
  • 2015.04.11. Apocalyptica @ PeCsa

És akkor a poszt igazi lényege (igen, most lehet felébredni).

Mikor közeledek egy-egy helyszínhez, egyszerűen felszabadultnak érzem magam. Magam mögött tudom hagyni az összes bajom, minden bánatom, és csak arra tudok gondolni, hogy jól érzem magam alkohol nélkül is. Az italfogyasztásom nálam kimerül mindig egy kólában vagy egy energiaitalban, de nem vetem meg a finom pezsgőt vagy a bort. A sört sose szerettem, a legutolsó sörözésem Papával volt, így csak akkor iszok, ha esetleg körbeadás van, de akkor is maximum két kortyot.
Az a típus vagyok, akinek nem kell alkohol ahhoz, hogy jól érezze magát. Szeretek beszélgetni a körülöttem levőkkel, tök mindegy, mi a téma, mindenhez hozzá tudok szólni.

A kapunyitási rajt mindig egy izgalmas menet, mert gyakorlatilag ott derül ki, hogy akkor honnan fogom élvezni a bulit. Mindig az első három sorban vagyok, nagy ritkán a kordonnál, az a helyszíntől és a gyorsaságomtól függ, meg hogy van-e nálam táska. Ruhatárra nem mindig költök, de ha igen, én vagyok a nagy sprintes. Bakancsban igenis lehet futni, próbáld ki, ha nem hiszel nekem!

Az előzenekarok ritkán ismertek, de idáig ritkán okoztak csalódást. Ahol okoztak, azok nincsenek a listán megemlítve. Aztán jönnek a még feszültebb várakozások, hiszen nem mindennap láthatod azt a bandát a színpadon, akinek betéve tudod az összes dalát kívülről. Ezek azok az idegtépő másodpercek, mikor mindenki idegei pattanásig feszültek, fényképezők az egekben. Őszinte leszek, gyűlölöm, ha valaki mellettem úgy visít, mintha éppen egy fából próbálnák kiszakítani a lábát egy baltával. Oké, értem én, extázis, de azt lehet másképp is. Ilyenkor én befogom a fülem. Nem egy zenekar kérte már a jelenlétemben, hogy ne sikítson, ez nem a Sikoly. 

Aztán mikor feljön a hőn imádott bandád a színpadra, és úgy nézel fel rájuk, mintha egy istent látnál, akkor már tudod, hogy otthon vagy, hiszen a körülötted levők is ugyanott vannak, nem álmodsz, sőt, az álmod akkor vált valóra, ott vagytok egy légtérben, 1,5-2 óráig egy levegőt szívtok.

Nem érdekel, hogy nem lesz hangod utána, megizzadsz a tömegben, nem fogsz tudni megmozdulni, izomlázas leszel mindenhol, ha nekivágódsz a kordonnak, nagyívben tojsz a kék-zöld foltokra, mert tudod, hogy megérte. Minden egyes pillanat megérte, mert szabad voltál arra a kis időre, amikre talán hónapokat vártál. Ezeket a foltokat sem ok nélkül kapod, mindenhol vannak, voltak és lesznek is hülyék, akik mindig tönkreteszik EGYETLEN EGY pillanatra az estédet, de ne ezek árnyékolják be, hanem figyelj a színpadra, akkor is, ha elvakítanak azok a kurva fények. Egy idő után megszokod, legalábbis én mindig megszoktam, ha Depin elindultak azok a kurva vakuk.

Koncert után két lehetőséged van: megvárod, míg lepakolnak a roadie-k, és megszerzed a számlistát, vagy rohansz kifelé, hátha el tudod a tagokat csípni. Ha vannak jófej ismerőseid, akik nem annyira elvakultak, akkor megkérheted, hogy szerezzenek neked egy listát, míg te kint vagy, és vársz. Na már most, 1-2 órát lehet várni, de utána halott ügy. Sajnos tapasztalatból mondom, mert anno Jussira hiába vártam. Az lenne az igazi 2015-ös bomba az Apocalyptica után, egy The 69 Eyes buli (Lacrimast meg előzenekarnak mi, Amci? *röhög a saját poénján*).

Ha esetleg kaptál el pengetőt és/vagy dobverőt, számlistád is van, netalántán közös fotód a tagokkal és dedikált jegyed, megkapod az istencsászárkirály érzést, ami hozzámegy ahhoz a megérte érzéshez, amiről fentebb beszéltem.

Hazakerülsz vagy taxival, vagy kocsival, vagy éjszakai buszozással. A füled addigra már nem cseng annyira, és nem kell kiabálva beszélned másokkal, ha többedmagaddal terveztek aludni egyet. Mindenképpen ajánlott a lehető legforróbb vízzel átzuhanyozni a tested fájó részeit, mert kevesebb ideig leszel izomlázas, és nem vagy olyan hosszú ideig járkáló, de Nicotero biztos felfigyelne rád. Aludni sem érdemes 3-4 óránál többet, mert ha dolgozol nappal, igencsak nehéz visszaállni. Egy napot legalábbis érdemesnek tartok kivenni, ha lehetséges, hogy elkezdje a tested a regenerálódást. 

Egy-egy ilyen koncert utáni estén vagy hajnalon lehet még jókat beszélgetni, vagy aludni, utána a vidékieket útba kell igazítani, a pesti kollégák meg hazatalálnak, igaz, lassan, de olyan vigyorral az arcukon, amiket sosem lehet elfelejteni. 

Ez az a közösség, ahol otthon érzem magam. Tudom, kit milyen bulira lehet elhívni, kivel érdemes előbb találkozni, hogy jó helyet szerezzek, kivel érdemes megpróbálni egy találkozót szervezni, kivel érdemes összefogni, ha távolabbi városba akarunk menni legalább egy osztálynyi emberrel, kit kell keresnem, ha külföldre akarok menni koncertre.

Mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni. Mindig kisegítenek, ha éppen szomjazol, vagy éhes vagy. Valaki mindig elmegy veled koncert után mosdóba, vagy a ruhatárba. Ez egy hatalmas család, ahol mindenki egyenlő. Összeköt titeket a zene. És ez a lényeg. 

Címkék: Cikkeim
1 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2017.06.22. 13:17
Vampy

Hali :D

Először is imádom a fejléced, főleg azt a bakancsot. :D Már ez érlelődött bennem jó ideje. :D

Másodszor végigolvastam a bejegyzést, és szuperül megfogalmaztad. :D Rendesen beleéltem magam és szinte ott voltam veled/veletek a koncerteken. A Slipknotról csak annyit, hogy párom bal karjára van varratva a banda összes tagja meg a neveik és számaik, szóval bár nem hallgatom őket, napi szintem szemezek velük, és imádom ahogy kinéznek azok a maszkok (horror fan én...)

Sajna nekem gyűjteményem nincs, kivéve a legutóbbi Road-ról egy marék konfetti, amit ki tudtam menekíteni, meg egy pár szép pillanat felvéve. A világcsavargónál rendesen libabőrös lettem, meghetódtam, és valami furcsa nyugalmas, boldog érzés járta át a lelkem. Bár ezer idegen közt álltam, úgy éreztem akkor nem vagyok egyedül. Mintha mindenki egy kicsit a barátom, vagy szerettem lett volna. Az ilyen pillanatokért, és érzésekért érdemes elmenni koncertekre amellett, hogy felejthetetlen pillanatokat szerzünk, meg láthatjuk azokat élőben, akik tudtukon kívül fogják a kezünket a szürke hétköznapokon. Ez pedig felemelő érzés... <3


Válasz:

Köszönöm Vampy! ^^

Nekem is kell majd egy új bakancs, ha gondolod, segítek olcsón szerezni ;).

Annak örülök! *-* Tényleg mehetnénk valamikor, hogyha úgy jársz. Jesus Monroe, a Világcsavargó nekem az olyan... mintha rólam írták volna kb. :D Tudom, egoistán hangzik, de annyira magamra találtam abban a dalban, hogy az nem igaz. Tök menő lehet a barátod tetkója :D 

Nem vallom magam telhetetlennek, egyszerűen csak szeretek élni a lehetőségekkel ;). És örülök, hogy te is úgy érzed, hogy otthon vagy annyi idegen között. Ezek szerint sikerült jól leírnom ezt az érzést, így ennyi évvel korábban is :D. Ez mai napig nem változott.

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 

Nox Arcana

2006 – 2018